A korai felkelés nem sikerült mivel a korai lefekvés sem megy már napok óta. Kis matekozás hogy hogyan fogjuk tartani a mai tervezett programot. A végeredmény az lett hogy sehogyan, ezért egyből elindultunk Kölnbe kb600Km. Az utazás során elszenvedett élményeik röviden és tömören: eső, dugó, eső, eső, dugó, eső, eső. Megérkezéskor pont elállt az eső így hát elkezdünk kipakolni a Velvártos furgonokból, elindultan felderíteni a terepet és a bejáratnál belebotlottam Deniel Dershbe. Mikor visszatértem a furgonokhoz elmeséltem kit láttam és a csapat fele megkergült ÚÚÚÚ itt van Dersh. A kisebb sokkot kiheverve nekiláttunk felállítani a magyar tábort. 9sátorból egy kört alakítottunk ki középen egy nagy térrel, ahol lehet majd sütögetni. A pályárol annyit,hogy a street, mini, nagyflécső a szokásos de a dirt HÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ. Az időjárás nem sokat változott így az esős szeles és a szeles váltotta folyamatosan egymást. Furcsa megszokni, hogy sokkal északabbra vagyunk, mint Budapest és emiatt sokkal később sötétedik. Este, vagyis már 11felé elindultunk valami ennivalót vásárolni de minden kis közért zárva volt már így hát ez egy kis városnézés lett helyette. A Dóm még mindig hatalmas és a város is nagyon szép. Kicsit éhesen de a látványtól jóllakva elindultunk vissza a kempingbe, ahol a már kicsit sem csendes sok száz sátorozó közül nekünk a görögöket kellett kifogni, akik józanul is 2-3szór hangosabban beszélnek egymással, itt, pedig már egyikük sem volt szomjas. Valamikor éjfél után sikerült mindenkinek a sátrába mennie és vártuk a másnapi versenyeket.